Orbán Viktor miniszterelnök pénteki rádióinterjújában kijelentette, hogy Magyarország készen áll megvétózni a 2027 utáni többéves pénzügyi keretet (MFF), ha a korábbi években visszatartott forrásokat nem kapja meg. Bár a 12,2 milliárd eurós magyar kohéziós keret látszólag elegendő lenne 2026-ig, a miniszterelnök szerint ez nem jelenthet engedményt az uniós források felhasználásában. A fenyegetés azonban egyelőre politikai kommunikációs adunak tűnik inkább, mert évekig nem kerül napirendre az új hétéves költségvetés tárgyalása, másrészt jogi mozgástér nincs az idén év végével végleg elvesző források visszaszerzésére. Ráadásul a most elérhető forrásokat bírságlevonások és jogvesztő határidők fenyegetik.
A Draghi-jelentés jelentős lépés az EU gazdasági prioritásainak újragondolására, különös tekintettel az innovációra, az energiára és a biztonságra. Bár az azonnali gazdasági hatások korlátozottak lehetnek a fiskális és demográfiai akadályok miatt, a széles körű szabályozási reformok hosszú távon támogathatják a növekedést és a versenyképességet az egész EU-ban. A tagállamok között viszont heves konfliktus lehet az unió kocátkazatleépítő új stratégiája miatt – értékeli az UBS Bank az uniós versenyképességi reformcsomagot, amelyet bemutatása óta több ponton kritizált a magyar kormány.
Az Európai Uniónak szorosabb integrációra van szüksége a globális versenyképesség érdekében - véli Mario Draghi, az Európai Központi Bank korábbi elnöke. A Bruegel agytröszt szemináriumán elhangzott előadásában Draghi kiemelte, hogy az EU-nak egységes piacra van szüksége a nagyobb méretgazdaságosság eléréséhez.
Az Európai Unió Bíróságának ítéletének be nem tartása miatt az Európai Bizottság a Magyarország számára elérhető kohéziós források kiutalásaiból kezdheti el levonni a 200 millió eurós egyszeri, valamint a napi 1 millió eurós bírságot. A magyar kormány határideje pénteken lejárt, hogy tájékoztassa az uniós végrehajtó testületet. A Bizottság további részletek közlését egyelőre halogatja, de világossá tette, hogy az eljárás végső szakaszában a tagállam támogatásaiból vonják le az összegeket, ha a magyar hatóságok nem rendezik a helyzetet.
Az Európai Unió kohéziós politikája a felszínen sikertörténet: a keleti bővítés tagállamai jelentősen felzárkóztak az EU fejlettségi átlagához, de regionális szinten megmaradtak, sőt néha nőttek is az egyenlőtlenségek. Brüsszelben is egyre többen beszélnek a szükséges reformokról. Magyarország helyzete viszont speciális, a jogállamisági viták miatt nem fér hozzá az uniós forrásokhoz, ami új kihívást jelent – többek között ezekről a témákról volt szó a 62. Közgazdász-vándorgyűlés „Mi van, ha nincs? A kohéziós források perspektívái” című panelbeszélgetésen. A kormány képviselői ismertették, hogy több ezer milliárd forintnyi közlekedési – vasúti és közúti –, valamint építőipari fejlesztésekre készül a kabinet. De arról is számot adtak, hogyan átalakítják a jelenlegi kohéziós politikai megközelítését, szakértők pedig arról, milyen szempontokra kell figyelni ennek során.
Magyarország egyelőre egyáltalán nem fér hozzá az Európai Unió Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközéhez, így nem tudja az ebből vállalt fejlesztéseit határidőre, 2026 nyaráig elvégezni. Emiatt a ciklus végén végleg elveszíthetjük ezt az uniós forrást. Más országoknak is vannak problémái: a helyreállítási alap forrásaihoz azok a tagállamok is késve jutnak hozzá, amelyek feltételek nélkül jogosultak rá. Sokáig a kohéziós reform mintájának gondolták a helyreállítási alapot, de mostanra egyre több hiba jön ki a rendszerbe – derül ki az Európai Unió Számvevőszékének jelentéséből.
Aggasztó a költségvetés helyzete a magas deficit miatt, és nagyon sok a csúszás a helyreállítási terv végrehajtásában, márpedig nem lesz meghosszabbítva a 2026 nyaráig tartó helyreállítási program – gyakorlatilag ezeket a nagyon kemény figyelmeztetéseket fogalmazták meg az Európai Bizottság magasrangú illetékesei szerdán Bukarestben.
Az Európai Parlament jogi szakbizottsága hétfőn este zárt ajtók mögött szinte egyhangúlag úgy döntött, hogy beperli az Európai Bizottságot amiatt, mert tavaly karácsony előtt megalapozatlanul szabadított fel 10,2 milliárd euró kohéziós forrást Magyarországnak - értesült a Politico. A lap "bombaként ható", "történelmi lépésnek" írta le a döntést, ez azonban a Portfolio értelmezése szerint csak akkor helytálló, ha azonnali hatást vált ki az uniós forrásainkra nézve, ez viszont szinte biztosan nem történik meg, mert rengeteg a bizonytalanság az új fejlemény körül. Az uniós intézményrendszer már több formában próbálta "megfegyelmezni" a magyar kormányzatot, ennek egy része hatékonynak bizonyult (jogállamisági eljárás), más része viszont továbbra is inkább üres fenyegetésnek hat (7. cikk). Így tehát a mostani döntés jelentősége igazából akkor fog látszódni, ha kiderül, hogy az érintett szereplők miként reagálnak rá. Frissítés! Időközben befutott az Európai Bizottság szóvivőjének reakciója a Portfolio-hoz a friss EP-beli fejleményre.
A zöld és digitális átállásra fordítható számlákat fogadott be az Európai Bizottság, így újabb 30 milliárd forintot hívhat le Magyarország a kohéziós forrásokból – derül ki Varga Mihály bejelentéséből.
A nyilvánosan elérhető adatok, anyagok figyelmes nyomon követésével már hónapokkal előre lehet tudni, hogy milyen EU-pályázatok várhatók Magyarországon, és így ez segíti a kkv-k és nagyvállalatok jó időben való házon belüli felkészülését is – mutatott rá gyakorlati fókuszú előadásában Papadimitropulosz Alex, a Via Credit ügyvezetője a Portfolio mai EU Források 2024 című konferenciáján.
Magyarország további EU-források lehívására vált jogosulttá. Az Európai Bizottság ugyanis háromhónapos értékelése után arra jutott, hogy az oktatási és képzési rendszer, illetve a nemek közötti egyenlőség területén végrehajtott reformok több milliárd eurónyi kohéziós forrás lehívását teszik lehetővé – ismerte el az Európai Bizottság a Portfolio-nak. Bár pontos összeget nem közöltek, forrásaink szerint, valamint a partnerségi megállapodás alapján ez 2 milliárd eurónyi támogatást szabadít fel, amelyből például a tanári pálya vonzóbbá tétele finanszírozható.
Magyarország a már decemberben feloldott 10,2 milliárd eurónyi kohéziós támogatás mellett újabb közel 2 milliárd eurót szabadíthatott ki a fejlesztési forrásokból – tudtuk meg kormányzati és uniós forrásoktól. A hivatalos bejelentésre még várni kell az Európai Bizottságtól, de ez hamarosan megtörténhet.
Az Európai Bizottság zöld utat adott Lengyelországnak, hogy hozzáférjen a jelentős, 137 milliárd eurós uniós finanszírozáshoz. A helyreállítási és ellenállóképességi eszköz (RRF), valamint a kohéziós támogatásokra vonatkozó döntés azt követően érkezett, hogy Lengyelország jogállamisági reformokat és az igazságszolgáltatás függetlenségének növelését célzó intézkedéseket fogadott el. Magyarország esetében még messze lehet a tárgyalások vége.
Navracsics Tibor, a területfejlesztési miniszter szerint az uniós források folyósításához a jogállamisági eljárás megszüntetése lenne szükséges, de politikai okokból ez kevésbé valószínű. Ukrajna uniós csatlakozásáról szólva kifejtette, hogy még nem érett meg rá, és pénzügyi terheket róna a régióra. A miniszter szerint a brexit utáni erővonalváltások érezhetők lesznek a 2024-es európai uniós választások eredményein is, és hangsúlyozta, hogy jelenleg nem nevezhető kulturális közösségnek az Európai Unió – derül ki a Magyar Nemzetnek adott interjújából.
Több, mint háromszor akkora fejlesztési keretet szabadított fel a minap az Európai Bizottság a magyar kormány számára, mint amennyi pályázati kifizetést itthon már megvalósított a 2021-2027-es ciklusban, így tehát legalább két évre előre van szabad, lehívható brüsszeli keret a hazai fejlesztések utófinanszírozásához – derült ki a Portfolio rövid vizsgálatából. Ez afelé mutat, hogy a kormány jövőre fel fogja pörgetni a pályázatok meghirdetését, elbírálását és kifizetését, hogy az uniós pályázatok szokásos előfinanszírozási stratégiájával is lendületet adjon a gazdaságnak. Úgy tudjuk azonban, hogy még mindig maradt egy egy jelentős bizonytalansági tényező a történetben, ami óvatosságra inti a kormányt, és így összességében egyelőre visszafogott pályáztatási tempóra van kilátás.
Orbán Viktor miniszterelnök szerint az Ukrajna támogatásához szükséges források egy része már benne van az uniós büdzsében, de a magyar kormány nem zárkózik el attól, hogy további finanszírozást biztosítson az EU a kijevi vezetésnek. Az ukrán csatlakozás kapcsán szigorúbb a magyar álláspont: Ukrajna még nem készült fel a folyamat elindítására – ismertette úgy, hogy ritka módon doorstep sajtótájékoztatót tartott az uniós csúcstalálkozón. Közben a Portfolio-nak nyilatkozó uniós diplomaták szerint nem szabad meghátrálni a finomított magyar kifogásoknak sem.
Mi fogja berobbantani a magyar lakásépítéseket?
Érkeznek a mindenkit érdeklő válaszok.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.
Borús fellegek gyülekeznek.
Az egyetemi tanár, ex-jegybankár a Checklistben értékelte Trump legújabb vámjait.
Hogy tudunk-e még versenyezni a lengyel vagy a nyugat-európai agrártermékekkel, az is kiderül az Alapvetés podcast új műsorából.
Beindult a jogi csűrés csavarás.
